“Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből.”
Wass Albert (1908-1998)
A zuglói Wass Albert téren tartotta idei megemlékezését a Történelmi Vitézi Rend czegei Wass Albert születésének 107. évfordulója alkalmából.
A megemlékezést vitéz Markó Elemér István nyitotta meg, köszöntve az ottlevőket, akik a hideg, szeles idő ellenére megjelentek.
Először Suller József marosvásárhelyi előadóművész szavalta el a Hontalanság hitvallása és az Intelem című verseket.
Vitéz Turba László, a Történelmi Vitézi Rend törzskapitányától megismerhettük Wass Albert életét, munkásságát és küzdelmeit az amerikai emigrációban.
Elmondta, azon munkálkodnak, hogy szobrot állíttathassanak Wass Albertnek a téren.
Felvételről meghallgattuk még Dörner György előadásában az Üzenet haza és Selmeczi Rolandéban az Adjátok vissza a hegyeimet című verseket.
A székely himnusz eléneklése után elhelyeztük koszorúnkat, egyenlőre a téren álló 1848-as emlékmű talapzatára, majd gyertyagyújtással fejeztük be a megemlékezést.